A Közigazgatási Jogi Tudományos Diákkör 3. ülésének jegyzőkönyve

Időpont: 2012. október 10. 14 óra

Helyszín: PTE ÁJK Dékáni Tanácsterem

A diákkör egyhangúlag elfogadja a javasolt napirendet.

1. napirendi pont:

Dr. Bencsik András ismerteti az OTDK-val kapcsolatos legújabb információkat, úgymint a kari forduló időpontja, a dolgozatok tartalmi és formai követelményei, az országos versenyre továbbjutott dolgozatok feltöltésének időpontja (dec. 05.), illetve a szegedi OTDK időpontja (2012. március 25-27.).

2. napirendi pont:

A TDK új tagjainak bemutatkozása: Zsédenyi Fanni, Nyuschal Ernő, Mező Otília, Bérces Veronika, Bencsik Dorina, Török Tamás. A diákkör egyhangúlag megszavazza az új tagok felvételét.

3. napirendi pont:

Dr. Fábián Adrián előadás a közszolgálati tisztviselőkről.

Tanszékvezető Úr előadásának felvezetéseként a téma aktualitásáról beszél, miszerint 2012. március 1-jén hatályba lépett az új közszolgálati törvény, továbbá nem elhanyagolható tény, hogy a hallgatók 40-45%-a a diploma megszerzése után a közigazgatásban helyezkedik el.

Fábián Tanár Úr előadásának első részében a közszolgálatban betölthető jogállásokról szól és ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a magyar közszolgálati rendszert egyfajta kasztosodás jellemzi, ugyan a törvényi szabályozásnak már hosszabb ideje célja egy homogén rendszert kialakítása, ennek mégis az ellentéte valósul meg, amelynek az a következménye, hogy igen sokféle jogállás létezik.

Ezek a következők:

  • állami vezetők (miniszterek, ME, államtitkárok): Esetükben hiányzik az alapvető stabilitás, hiszen a kormányváltással általában elvesztik az állásukat. Egyébként különféle többletjuttatások illetik meg őket a többi köztisztviselővel szemben.
  • közhatalmi funkciót gyakorlók kategóriája három nagy csoportra bontható:
  1. kormánytisztviselők: a Kormánynak alárendelt szervnél (pl.: minisztérium, NAV, kormányhivatal) végzik a munkájukat, a fogalom a 2010. évi szabályozással született meg
  2. köztisztviselők: nem a Kormánynak alárendelt szervnél dolgoznak (pl: helyi önkormányzatok, GVH)
  3. fegyveres szolgálati viszonyban állók: amellett, hogy közhatalmat gyakorolnak, megilleti őket a fegyverhasználat joga is

  • közszolgáltatásokat ellátók: a közalkalmazottak, akik közvetlenül látnak el közösségi szolgáltatásokat

 

 

A közszolgálat rendszeréhez tartoznak a felsoroltakon kívül:

 

  • ügykezelők: a kormánytisztviselők és a köztisztviselők mellet olyan tevékenységet látnak el, amely elősegíti a közhatalom gyakorlását
  • munkavállalók: jogviszonyukat alapvetőn a Munka Törvénykönyve rendezi
  • egyéb: olyan személyek, akik a közigazgatásban dolgoznak, de jogviszonyuk egyéb módon van megállapítva (pl.: polgármester)

 

Végül Tanár Úr előadását a rendszerrel kapcsolatos problémák felvillantásával zárta. Szólt az illetményrendszerben rejlő anomáliákról. Eszerint a vezetőn kívüli alacsonyabb jogállásúaknál a bérezést illetően túl nagy különbségek fedezhetők fel, továbbá a a vezetői kinevezés nincs képesítéshez kötve, a vezetők kinevezési követelményeit folyamatosan enyhítik, ezért előfordulhat az a visszásnak tekinthető helyzet, hogy egy pályakezdő rögtön magasabb besorolási szintre kerülhet, mint aki példának okáért harminc éve dolgozik a közigazgatásban. A rendszer alapvetően inkorrekt, hiszen a különféle többletjuttatások (eltérés: köztisztviselők, kormánytisztviselők között) egyenlőtlenné teszik a közszolgálat szisztémáját, azaz az "egyenlő munkáért, egyenlő bért" elve nem érvényesül a magyar közigazgatásban.

Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket intézett a előadóhoz:

Pál Emese: Lehetséges az, hogy egy a kormányhivatalnál dolgozó kormánytisztviselő és a belügyminisztériumban dolgozó kormánytisztviselő illetménye ill. juttatása eltérést mutat?

Fábián Adrián: Igen, mert egy területi és egy központi szerv között akár 30%-os eltérés is lehet az illetményt illetően.

Fulmer Kristóf: Mennyi az a minimum szint, ami szükséges a közigazgatásban a dolgozók számét tekintve?

F.A.: Ez a jövő kérdése, folyamatosan próbálgatják, de annyi biztos, hogy a leépítéseket mindenki meg fogja érezni.

Nagy-Gál Eszter: Mit jelent a gondoskodó elbocsátás elve?

F.A.: Ez tulajdonképpen a felmentettek egyfajta utógondozása az állam által, nem több, mint egy marketing-fogás, ugyanis jogszabályban nem jelenik meg, nincs valós tartalma.

Nagy-Gál Eszter: A hallgatók 40-45%-a a közigazgatásban helyezkedik el, ennek ellenére mégis folyamatosan csökken a közigazgatásban dolgozó diplomások között a jogászok száma?

F.A.: Az 1970-es években évente 300-400 fő végzett a jogi egyetemen, tehát kevesebben, de ezek nagy többsége a közigazgatásban helyezkedett el, tehát az arány magasabb volt.

4. napirendi pont:

Az "egyebek" napirendi pont keretében megbeszélésre került a következő ülés időpontja (október 31. 14 óra) és témája (felkészülés a kari fordulóra a dolgozatírók nyolc perces beszámolója keretében, továbbá Ilyés Henrietta joghallgató előadása az OTDK-val kapcsolatos tapasztalatairól).

5. napirendi pont:

Az ülés zárása

Pál Emese sk.

TDK Titkár

Szabó Anett sk.

Jegyzőkönyvvezető