Tanszékünk több mint nyolcvan éves története során kiemelkedő közjogász professzorok vezetésével működött, és hagyományosan szoros kapcsolatban állt társtanszékével, a közigazgatási és pénzügyi jogi oktatást ellátó egységgel. A két tanszék több irányú együttműködésére tekintettel beszélünk arról az oktatási, tudományos kutatási és kulturális jelenségről, amelyet Pécsi Közjogi Műhely névvel illetünk, és amelynek keretében - külső kutatók és szakemberek bevonásával - az oktatók és a közjog iránt érdeklődő joghallgatók a magyar közjogtudomány fejlesztéséért tevékenykednek.

Az Egyetem Pécsre költözését követően az alkotmányjog a közjog és a közigazgatási jog keretében heti öt órában került meghirdetésre. 1925. decemberéig a tantárgynak nem volt kinevezett professzora. Az első két tanévben az alkotmányjogot Vasváry Ferenc adta elő, aki a statisztika-nemzetgazdaságtan rendes tanára volt egyetemünkön.

1925. december 9-én a kormányzó Molnár Kálmánt nevezte ki a Közjogi Tanszék egyetemi ny. r. tanárává, aki 1946. szeptemberéig vezette a tanszéket. A Tanszék oktató munkájába az 1938-39. tanév második félévétől Zsedényi Béla és Bölöny József is bekapcsolódott. A vizsgaanyag forrásaként Molnár Kálmán "Magyar közjog" c. tankönyve szerepelt. Molnár Kálmán műveinek többsége a történeti-jogi iskola jellemzőit viseli magán. Az I. világháborút követően tudományos munkásságát szinte teljes mértékben a jogfolytonosság, a legitimizmus szolgálatába állította. A fasizmus szellemével és módszerével azonban nem értett egyet. Bátor szókimondásáért, náciellenes beállítottságáért Magyarország német megszállása után Nagykanizsára internálták. 1944. decemberében pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjévé választották.

1946. novemberétől 1951. októberéig Csekey István professzor állt az Alkotmányjogi Tanszék élén. Csekey tudományos munkássága főleg bizonyos közjogi intézmények történetének feltárására, a kormányzói intézmény fejlesztésére, összehasonlító jogi kutatásokra, valamint a magyar közjogtudomány történetének és feladatainak bemutatására irányult. "Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya" c., 1926-ban kiadott, rendkívül alapos monográfiáját a magyar közjogtudomány történetének jelenlegi kutatói sem nélkülözhetik. 1948-tól 1951. februárjáig Fényes Miklós könyvtárkezelő demonstrátorként dolgozott Csekey professzor mellett és közreműködött az alkotmányjogi szemináriumok vezetésében.

1951. őszétől 1956. szeptemberéig az - Az Államigazgatási Jogi Tanszék vezetése mellett - az Államjogi Tanszék vezetését is az iskolateremtő közigazgatási jogász professzor, Szamel Lajos látta el. Az 1951-54 közötti időszakban két összehasonlító jogi tárgy oktatatásával részt vett a Tanszék munkájában Pecze Ferenc, 1955. márciusától 1956. februárjáig pedig Schmidt Péter is a Tanszéken dolgozott. 1951. február 1-jén került a Tanszékre ösztöndíjas demonstrátorként Ádám Antal joghallgató, aki egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1953. július 15-én egyetemi tanársegédi kinevezést nyert a Tanszékre. 1954. szeptemberétől 1957. szeptemberéig aspiráns volt az ELTE Jogi Karán, majd 1958-tól ismét a Tanszéken dolgozik, 1967-től egyetemi tanári, 2000-től professor emeritusi minőségben.

1956. szeptember 1-től Bihari Ottó egyetemi docens lett a Tanszék vezetője, aki 1957-től tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott a Tanszéken 1983. január 4-én bekövetkezett haláláig. Bihari Ottó, az iskolateremtő egyéniség tudományos munkásságának középpontjában az államszervezeti modellek elmélete, az összehasonlító alkotmányjog, valamint a tanácsok működése és a regionalizmus állt. Markos György 1963-tól gyakornokként, 1965-től tanársegédként, 1969-től 1988-ig pedig egyetemi adjunktusként dolgozott a Tanszéken. Sükösd Ferenc 1978-tól gyakornoki, 1980-tól tanársegédi, 1984-től egyetemi adjunktusi beosztásban vett részt, illetve működik közre a Tanszék oktató és tudományos kutató munkájában. 1978-tól 1998. májusáig Csefkó Ferenc má. adjunktusként dolgozott a Tanszéken, jelenleg a Közigazgatási Jogi Tanszék munkatársa, és az MTA RKK igazgatója. Kutatási témája az önkormányzati igazgatás.

Ádám Antal professzor 1983 és 1991 között látta el az (időközben ismét régi elnevezését viselő) Alkotmányjogi Tanszék vezetését is, majd az Országgyűlés döntése nyomán (1990-től) alkotmánybíróként tevékenykedett, de eközben is szoros kapcsolatot ápolt a Tanszékkel, rendszeresen meghirdette a Közjogtan és az Állami egyházjog című tantárgyakat. Kutatói munkája főleg a központi állami szervek, az alkotmányi értékek és az alkotmányvédelem, valamint a bölcseletek, vallások és állami egyházjog jellemzőinek vizsgálatára irányult, számos tankönyvet és monográfiát írt, és több száz magyar és idegen nyelvű tanulmány fűződik a nevéhez. Ádám professzor fáradhatatlanul részt vesz az oktatómunkában, szerkeszti a Kar kiadványait, támogatja a doktorjelöltek tudományos munkáját, figyelemmel kíséri a fiatal oktatók és kutatók pályájának alakulását. Hathatós segítségét és bölcs tanácsait a Tanszék munkatársai nem nélkülözhetik.

1991. szeptemberétől 1998. márciusában bekövetkezett alkotmánybírává választásáig Kiss László egyetemi tanár vezette a Tanszéket, a Közigazgatási Jogi Tanszék professzoraként. Kiss professzor különösen a helyi és az országos jogszabályalkotás elméleti és gyakorlati problémáira, valamint az önkormányzatok működésére összpontosította kutatói tevékenységét.

Petrétei József 1988-tól vesz részt a magyar és az összehasonlító alkotmányjog oktatásában. 1998. februárjában "A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában" c. munkája alapján PhD fokozatot szerzett. 1998-ban egyetemi docensi kinevezést nyert és egyben megbízást kapott a Tanszék vezetésére, amelyet 2004 októberéig, igazságügyi miniszterré történő kinevezéséig látott el. 2006-2007 között igazságügyi és rendészeti miniszter. Nevéhez fűződik a Magyar alkotmányjog című tankönyvsorozat 2001. évi elindítása, amelynek befejező, alapjogi kötete 2006-ban, többszerzős műként jelent meg. Kutatási területe az alkotmánytan, a jogalkotástan, a parlamenti jog és az államszervezeti jogon belül különösen az államfői intézménnyel kapcsolatos szabályozás. 1990 és 1996 között Kondorosi Ferenc alkotmánybírósági főtanácsadó óraadóként segíti a Tanszék tevékenységét. Rózsás Eszter 1994-ben kapott egyetemi tanársegédi kinevezést a Tanszékre, ahol egyetemi adjunktusként 2001-ig tevékenykedett. Ezt követően a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék munkatársa, kutatási területe a gyermeki jogok és a gyermekvédelmi igazgatás.

Chronowski Nóra 1998. július 1-jétől dolgozik egyetemi tanársegédként, 2003-tól adjunktusként, 2006-tól pedig egyetemi docensként a Tanszéken. 2004-ben "Integrálódó alkotmányjog" című doktori értekezésének megvédését követően PhD fokozatot szerzett. 2004 és 2006 között megbízott tanszékvezető, 2007. január 1-jétől tanszékvezető. Kutatási témái az Európai Unió alkotmányjoga, és ennek hatása a tagállami alkotmányjogra, valamint az alapjogok tartalma és védelme.

Illéssy István 1998-tól mint doktorandusz, 1999-től mint tanársegéd, 2004-től 2007-ig mint egyetemi adjunktus tevékenykedett a tanszéken, és folytatott kutatásokat a francia alkotmányjog, illetve a rendszerváltás államtani értékelése területén. Jelenleg az Európai Bizottság munkatársa.

Tilk Péter 2000-től egy évig nappali tagozatos PhD hallgatóként vett részt a tanszéki munkában. 2001-ben nyert tanársegédi kinevezést, 2006-tól egyetemi adjunktus. 2004 és 2007 között az igazságügy-miniszter (2006-tól igazságügyi és rendészeti miniszter) szakmai tanácsadója volt. Kiterjedt kutatómunkájából kiemelhetők az alábbi témakörök: a magyar Alkotmánybíróság szervezete és eljárása, az ombudsmani alapjogvédelem, a közigazgatási eljárás reformja.

2001-től PhD hallgatóként, 2002-től tanársegédként, 2006-tól pedig adjunktusként dolgozik a Tanszéken Drinóczi Tímea, aki 2006-ban szerzett PhD fokozatot a gazdasági alkotmánnyal kapcsolatos doktori értekezésének védését követően. A rendkívül sokoldalú kutató által vizsgált főbb témakörök a gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok, a jogalkotástan, az alapjogvédelem és az olasz alkotmányjog. Kiemelkedő szerepet tölt be a Tanszék nemzetközi kapcsolatainak szervezésében és a tehetséggondozás tekintetében.

Zeller Judit 2002-től doktoranduszként kapcsolódott be a tanszéki munkába, 2005 januárjában tanársegédi, 2007 júniusában adjunktusi kinevezést nyert. 2007-ben pszichológiai végzettséget szerzett, amely ismereteit a jogászképzésben is kamatoztatja. Kutatási területe a bioetikai, biomedicinális jog, az egyházjog és az alapjogok szociális reprezentációja.

2005-től Horváth Dóra PhD hallgató Ádám Antal professzor úr témavezetésével alapjogi tárgyú kutatásokat folytat a Tanszéken.

Kocsis Miklós előzetes demonstrátori tevékenységét követően 2006 óta működik közre, mint doktorandusz a tanszéki oktató- és kutatómunkában, kiemelkedő vizsgálódási területe a felsőoktatási jog szabályozási rendszere, valamint az alapjogok és az autonómia érvényesülése a felsőoktatási szférában.

A tanszék munkáját Kovács Enikő adminisztrátor 1996 óta segíti, hathatósan hozzájárulva az oktatási tevékenységgel kapcsolatos adminisztráció ellátásához és a tananyagokkal, kiadványokkal kapcsolatos technikai feladatok kivitelezéséhez.

A Tanszék fiatal munkaközösségének fontos törekvése, hogy a professzorok és iskolateremtő egyéniségek által teremtett hagyományokat megtartsa és átörökítse, az aktív vezető oktatók instrukcióit követve hozzájáruljon a magyar alkotmányjog-tudomány fejlődéséhez.

Ádám Antal, Chronowski Nóra